Tegnapi cikkünkben elmítettük, hogy az új lakások áremelkedése a téli hónapokhoz képest megállt Budapesten, most viszont kerületenként is megnézhetjük, hogy milyen változások mentek végbe az árakban az elmúlt hónapokban. A legdrágább 1,97 millió forintos négyzetméterárral az V. kerület lett, míg a legolcsóbb továbbra is a XXIII., ahol most először lépte át a 600 ezer forintos szintet a négyzetméterár.
Kijött a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport, amely negyedévente mutatja be a fővárosi újlakás-piacot. A 2019 tavaszi számok alapján a fővárosban az új építésű lakások áremelkedése megállt: míg télen 900 ezer, addig tavasszal 899 ezer forintot kellett fizetni egy átlagos budapesti új lakás négyzetméteréért.
Aki Duna-parti lakásra, vagy a nappali teraszáról Dunára néző kilátásra vágyik, annak az esetek nagy részében komoly felárat kell fizetnie érte, főleg ha egy teljesen új lakásról van szó. A budai és pesti rakpartok hiába bővelkednek ingatlanokban, az új fejlesztések számára lényegében elfogytak a helyek. A kevés lehetőség miatt ezek még inkább prémium termékké válnak, amiből az következik, hogy a szép kilátás akár több tízmillióval is megdrágíthatja a lakásvásárlást. Nem mindegy azonban, hogy a város mely részén, milyen fejlesztésben és hányadik emeleten keresgélünk, vannak ugyanis olyan helyek, ahol milliós négyzetméterár alatt maradva élvezhetjük a vízparti látképet. Ennek okán megnéztük azokat a legnagyobb új lakóprojekteket Budapesten, amelyek a folyó partjához nagyon közel épülnek, vagy esetleg nem közvetlen kapcsolatuk van, de a felsőbb emeletekről kilátás nyílik a Dunára. Jöjjenek hát a legexkluzívabb elhelyezkedésű lakások, illetve megmutatjuk azt is, hogy ezek mennyivel drágábbak a környék átlagánál.
A Budapesti Lakáspiaci Riport 24 ezer lakást tartalmazó adatbázisa alapján most azokat a lakásokat gyűjtöttük össze, amelyek valamilyen szempontból – ár, méret, szobaszám, elhelyezkedés - kitűnnek a tömegből. A kínálatból a még elérhető lakások között szemezgettünk, igazi érdekességekre bukkanva.
A lakásépítési projektek időben történő befejezését is veszélyezteti a koronavírus-járvány, az átadások eltolódása és a 2021-től életbelépő szigorúbb energetikai előírások pedig lehetetlen helyzetbe hozzák mind a beruházókat, mind a vevőket. Azok a 2020-ban befejezni tervezett projektek, amelyek nem felelnek meg 2021-től hatályos energetikai előírásoknak, átcsúszás esetén nem kaphatnak használatbavételi engedélyt, ami pedig a banki finanszírozás elmaradását, fizetési nehézségeket, akár az önrész elveszítését is eredményezheti - szerepel a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közleményében.
A legfrissebb újlakás-piaci adatokból nem csupán az derült ki, hogy mennyivel drágultak Budapesten az építés alatt álló, vagy nemrégiben befejezett lakások, vagy hogy mennyi az új átlag négyzetméterár az egyes kerületekben, hanem az is, hogy mennyien vásároltak 2019 decemberében - vagyis az 5%-os áfa melletti időszakban - és mennyien 2020 első két hónapjában, amikor már egyszerre voltak jelen a piacon 5 és 27%-os ingatlanok.
A legfrissebb adatok alapján 946 ezer forint volt Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 2019 és 2020 téli hónapjaiban és összesen kilenc olyan kerület volt, ahol az átlag négyzetméterár meghaladta a teljes Budapestre vonatkozó értéket. Mutatjuk, melyik kerületben, milyen áron lehet most új lakást kapni.
Év elején többször próbáltuk megbecsülni, hogy mekkora áremelést okozott a 27 százalékos lakásáfa az új lakások piacán, most viszont megjelent a téli hónapokra vonatkozó Budapesti Lakáspiaci Riport, amiből pontosan kiderül, hogy mekkora is volt a változás. Az adatbázis közel 24 ezer lakást tartalmaz, amelyek olyan fejlesztésekben találhatók, ahol 2019 negyedik vagy 2020 első negyedévében legalább egy szabad lakás elérhető volt.
Jelentősen befolyásolja az ingatlanok árát az elrendezés, a berendezés variálhatósága, a benapozottság, valamint az épületen belüli elhelyezkedés. A Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint ezek a szempontok hatottak a fejlesztések trendjére az elmúlt években a fővárosi lakásépítéseknél: csökkent az adott szobaszám melletti lakásméret, a magasabban található lakásokat drágábban lehetett eladni, az erkély vagy terasz pedig szinte már elengedhetetlen része egy új ingatlannak.
A már sokszor emlegetett lakáspiaci rali következtében sok lakásvásárlónak kellett visszavenni az elvárásaiból, különösen igaz ez a még most nézelődők helyzetétére, akik már a 27 százalékos áfa mellett vásárolnak új lakást (kivéve, ha olyan projektben vásárolnak, ahol még 5%-os áfával értékesítenek, ezekből néhány ezer még elérhető). Nem véletlen, hogy a jelenlegi környezetben sokan érdeklődnek a kisebb alapterületű lakások iránt, ebből fakadóan megnéztük, hogy hol, és milyen áron érhetőek el a legkisebb alapterületű, minigarzonok a budapesti újlakás-piacon.
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a budai kerületek magasabban fekvő részein száz lakásosnál nagyobb társasház épüljön. Ezúttal azonban úgy tűnik, sor kerülhet erre, ugyanis egy XII. kerületi, eddig parkolóként működő foghíjtelken megjelentek az első építkezésre utaló jelek.
A Takarék Index elemzőinek előrejelzése szerint idén csökken a lakásárak emelkedési üteme, országos szinten 0 és 5 százalék közötti áremelkedés várható, miközben vidéken akár még árcsökkenés is előfordulhat. A prognózis szerint a fővárosban elsősorban az olcsóbb kategóriájú lakásoknál van tér az árnövekedésre. Új lakásból kevesebbet kínálnak, de a kereslet is mérséklődik, részben azért, mert a csökkenő hozamok és a MÁP+ megjelenése miatt a befektetőknek már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac.
Sokan találgatták tavaly, hogy vajon a 2018 novembere után engedélyt kapott lakásfejesztések esetében mekkora áremelkedést okoz az idén január 1-jétől 27 százalékra visszaemelkedett lakásáfa. Voltak, akik úgy gondolták, hogy a lakásfejlesztők az áremelkedés egy részét átvállalják majd, míg mások úgy vélték, hogy akár a 22 százalékpontos különbség egészét a vásárlókra háríthatják. Az év eleji első tapasztalatokat néhány budapesti projekt példáján keresztül mutatjuk be.
Budapesten a most épülő új lakások átlagos alapterülete 64 négyzetméter. Az egyes kerületek között azonban akárcsak az árakban, a lakások méretében is nagyok a különbségek. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa alapján azt néztük meg, hol épülnek Budapesten a legnagyobb és hol a legkisebb lakások.
Lassan elérjük az egymilliós lélektani határt a budapesti új lakások kínálati négyzetméteráránál, egy negyedévvel korábban még 900 ezres átlagról számoltunk be, idén év végére ez az érték 930 ezer forintra emelkedett a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában szereplő adatok alapján. Ahogyan korábban is, a kerületenkénti eltérés megmaradt, a belváros és a budai belső területek viszik a prímet, ezek közül néhány már megközelíti, vagy át is lépi az 1,8 millió forintos átlagot.
Ősszel a nyárinál lényegesen több eladó új lakás jelent meg a piacon. A hirdetési árak emelkedtek, azonban a fizetési konstrukciókhoz kötött kedvezmények általánossá váltak. Az őszi piac így némi élénkülést hozott a nyárhoz képest, de összességében mindez a lassuló lakáspiaci trendbe illeszkedik - derül ki a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport elemzéséből.
Azzal talán mindenki egyetért, hogy egy új lakás vásárlásánál a legfontosabb szempontok közé tartozik az ingatlan ára, az elhelyezkedése és az alapterülete. Az pedig, hogy ezek milyen kombinációja a legmegfelelőbb a vásárlónak, az már a lehetőségektől és a szubjektív értékeléstől függ. Megnéztük, hogy ugyanakkora összegből, milyen új lakást lehet kapni a belvárosban, a külső kerületekben és az agglomerációban. A különbségek magukért beszélnek, aki hajlandó a városhatáron kívül költözni, annak több mint kétszer akkora is lehet az új lakása.
Egy évvel korábban a kedvezményes áfa határideje miatt több mint 9 ezer új lakás átadását ígérték a fejlesztők 2019 utolsó hónapjaiban, azóta az időben elindított fejlesztéseknél már kitolódott ez a határidő, így enyhült a nyomás, amivel az utolsó negyedévben 3500-ra csökkent a várhatóan átadott lakásszám. Sok fejlessztő azonban nem úszta meg az újabb szorító határidőt, főleg azok, akik nem gondolkoztak előre és még a jelenleg érvényben lévő energetikai követelményeknek megfelelően indították, vagy fogják elindítani az építkezést. Nekik rohamtempóban kell befejezniük az új épületeket 2020 végéig, különben esélyük sincs megkapni a használatbavételi engedélyt.
Idén nyárra elérte a 900 ezer forintot az új építésű lakások átlagos négyzetmézerára Budapesten - derül ki a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb elemzéséből. A legdrágábban továbbra is az V. kerületben, míg a legolcsóbban a XXIII. kerületben lehet új lakáshoz jutni. A két kerület közötti különbség több, mint háromszoros. Íme a teljes lista.
Amikor 3 és fél évvel ezelőtt bevezették az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát, abban biztosan egyetértés volt, hogy minden piaci szereplő számára (vásárlók, szakmunkások, kivitelezők, fejlesztők, kormányzat, stb.) kedvező hatásokat fog eredményezni. Arra viszont csak erős becslések voltak, hogy milyen mozgásokat fog az intézkedés az új és a használt lakások piacán okozni. A legtöbb várt hatás jóval magasabb, erősebb lett mint, amire elsőre számítani lehetett. Mivel 2020-tól a jelenlegi helyzet alapján, újra 27 százalékos lesz az áfa, fontos, hogy ismét foglalkozzunk a várt hatásokkal. A kérdések adottak, vajon mi lesz a lakásépítésekkel, az árakkal, a költségvetési bevételekkel, a kereslettel és az építőipari kapacitásokkal?
Elindul a Keleti Pajzs.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Szerintük lehetséges, de még elkerülhető ez a forgatókönyv.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
